A Magyar Tinnitus Egyesület időszaki kiadványa 2004-es szám
E-mail


Interjú dr. Rencz Katalinnal

A fül-orr-gégész és audiológus doktornő a budapesti Hermina úti szakrendelőben dolgozik 1994 óta, előtte tizenöt évet töltött az ORFI-kórházban a fül-orr-gégészeti osztály orvosaként. Négy éve, audiológus szakvizsgája letétele óta foglalkozik többet a hallókészüléket viselő, illetve fülzúgós emberekkel, két éve a Tinnitus Egyesülettel együttműködve. Előtte sem volt ismeretlen előtte a probléma, hiszen minden fül-orr-gégész találkozik fülzúgással, és próbálja kezelni, de úgy érzi, az új módszereknek köszönhetően kicsit többet tud tenni értük.

Mikor találkozott a fülzúgással először, mint önálló problémával?

Szinte azonnal az orvosi pályám kezdetén. A kórházban és a rendelőben egyaránt nagyon sok beteg jelentkezik ezzel a panasszal. A fülzúgás megjelenése 40-70 év között a leggyakoribb, nők és férfiak egyaránt szenvednek tőle. A 70 éves kor feletti emberek 10 %-ának van komolyabb fülzúgása. Sajnos szakrendelői munkám során egyre több fiatal jelentkezik hirtelen kialakuló tinnitussal.

Mennyire van összefüggés a hanghatás és a fülzúgás tartóssága között?

Hirtelen fellépő erős hanghatásra akut zajártalom alakul ki, és a hallószervet ért sérülés mértékétől függ, hogy a halláscsökkenés és a gyakran vele járó fülzúgás átmeneti, vagy tartós lesz. Fiataloknál az erős diszkózaj például általában átmeneti halláscsökkenést és tinnitust okoz, mely nyugodt körülmények között megszűnik. Zajos munkahelyen dolgozóknál az éveken keresztül fennálló zajterhelés a halláskárosodáson kívül sokszor tartós fülzúgással is együtt jár. A hanghatás időtartama és a fülzúgás tartóssága sajnos nincs mindig arányban egymással, és megfelelő kezelés mellett is előfordul, hogy a zúgás megmarad, néhány esetben viszont kezelés nélkül is megszűnik.

A betegek mennyire tartják súlyos problémának a tinnitust?

Teljesen változó. A betegek egy része együtt tud élni a fülzúgásával, megpróbálja elviselni, vagy nem okoz neki különösebb problémát. Másoknál viszont súlyosan befolyásolja életvitelüket, a napi tevékenység elvégzésében is gátolhatja őket, vagy nem tudnak pihenni, ellazulni. Részletes kivizsgálás után a terápia megtervezéséhez segítséget nyújt egy teszt. A válaszokból következtetni tudunk arra, mennyire befolyásolja a zúgás a beteg lelkiállapotát, és könnyebben ki tudjuk választani a megfelelő terápiát.

Hányféle hangot hallanak a páciensek?

Egyszer összegyűjtöttem ezeket: a ciripeléstől a csipogásig, a mozdonyzakatoláson át a fütyülésig mindenfélét. Van, aki tengermorajlást hall, van, aki a saját szívdobogását, van, akinek állandóan szél süvít a fülében. Nagyon széles skálán mozog, amit hallanak a betegek, egy szóval nem lehet kifejezni. Nem is mindegyik zavarja őket egyformán.

Korábban hogyan tudták kezelni ezt a tünetet?

A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a fülzúgást. Legegyszerűbb az az eset, ha a beteg füldugulásra és tinnitusra panaszkodik. A fülzsír eltávolítása után megszűnnek a panaszai. Mivel a legtöbb esetben keringési zavar áll a háttérben, értágítót adtunk, tabletta vagy infúzió formájában. A kezelést kiegészítettük vitaminokkal, antioxidáns szerekkel, mint amilyen a magnézium, a cink, a szelén és a ginkgo-tartalmú készítmények, ezek ugyanis mind jó értágító hatásúak. Tartós fülzúgásnál hangulatjavító, szorongáscsökkentő szereket is alkalmaztunk. A nyakcsigolyák betegségeit is kísérheti fülzúgás, ilyenkor segíthet a fizikoterápia vagy a manuálterápia, de olyan betegem is volt, aki az akupunktúra hatására számolt be javulásról.

Az infúziós értágító kezeléshez mindenképpen be kell feküdni a kórházba?

Igen, mert nem veszélytelen, mellékhatások is felléphetnek. Fontos a beteg megfigyelése. Szerintem a részletes kivizsgálás mellett minél hamarabb kezdjük el az infúziós kúrát, ekkor várhatunk ugyanis leginkább javulást a kezeléstől. Néha azzal is jót teszünk, ha betegünket kiemeljük környezetéből, a kórházba való befekvéssel pedig kicsit ki tudnak szakadni a körforgásból. A hajszolt életmód nagyban hozzájárul a tinnitus kialakulásához, illetve súlyosbíthatja azt.

Ön mi miatt döntött úgy, hogy alkalmazza a zajgenerátoros terápiát?

Szakrendelői munkám során egyre több fülzúgós beteggel találkoztam, és sajnos az előbbi terápiás lehetőségek csak az esetek kis részében hoztak jó eredményt. Korábban is létezett egyfajta zajgenerátor, de ezek inkább maszkoló jellegűek voltak, vagyis a céljuk a zúgás elfedése volt. A nagy hangerő miatt nem értek el velük tartós javulást. A korszerű zajgenerátor (noiser) nem károsítja a fület, és tartós használatával elérhetjük, hogy a tinnitus kikerüljön a beteg figyelmének központjából. A zajgenerátort viselő betegeim tapasztalatai meggyőztek arról, hogy ennek a gyógymódnak igenis van létjogosultsága.

Mennyire könnyen szokták meg ezt a betegek?

A megszokással nincs gond. Talán két-három betegem volt olyan, aki nem tudta valamilyen oknál fogva megszokni, de olyan betegem is van, aki a szokásos napi 3-4 óra helyett egész nap használja, és jól érzi magát. A betegek egy része hallókészülék-viselő is, ezért be kell osztani, hogy mikor melyik készüléket használ. Legtöbbjüknél az éjszakai csendben felerősödő zúgás okozza a legfőbb panaszt, a zajgenerátor segítségével viszont el tud aludni, és ez óriási dolog.

Milyen arányban szerepel a kiváltó okok között lelki, illetve testi betegség?

Pontos arányt nehéz meghatározni, de felmérések szerint 35-40 százalékban lelki problémák állnak a háttérben, viszont más okból kialakuló tartós fülzúgás is kiválthat depressziót, feszültséget. A stressz, a beteg félelmei viszont fokozhatják a már meglévő tinnitust. Akinek komoly fülzúgása van, ott legtöbbször komoly lelki baj is áll a háttérben. Sokszor tanácsoljuk a betegeknek, hogy próbáljanak olyan elfoglaltságot találni, amire figyelhetnek a zúgás helyett, soha ne legyenek teljesen csendes körülmények között. Ami a testi bajokat illeti, a legkülönfélébb betegségek okozhatnak zúgást a fülben: a fülészeti betegségeken túl a magas vérnyomás, a egyes szívbetegségek, a pajzsmirigy betegségei, a rágóízületi problémák, nyaki gerincbántalmak, a vérszegénység vagy az idegrendszeri betegségek. Gyakori ok a helytelen gyógyszerszedés: a túl sok aszpirin, az antireumás szer, bizonyos antibiotikumok szedése is kiválthat tinnitust. Éppen ezért nem győzöm hangsúlyozni a részletes kivizsgálás fontosságát.

Mennyi idő múlva érzékelik a zajgenerátorral kezelt betegek az eredményt?

Ahhoz, hogy jelentős és tartós javulást érhessünk el, legalább másfél-két évig kell viselniük a készüléket. Ugyanakkor megfigyeltük, hogy a betegek egy része két-három hónap után javulásról számol be, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lett. Úgy vélem, ha az átlagosnál hosszabb ideig tartó kezeléssel el tudjuk érni, hogy a beteg nem figyel a zúgásra, illetve együtt tud vele élni, már sikert értünk el. Azoknál a betegeknél, akiknél pszichés elváltozások is vannak, fontos a pszichoterápiás kezelés, a lazító gyakorlatok megtanulása. Itt mindig nehéz helyzetbe kerülünk, mert míg a készülék társadalombiztosítási támogatással felírható, addig a pszichológiai kezelésért fizetnie kell a betegeknek. Sajnos számos beteg nem engedheti meg magának anyagilag, hogy eljárjon a kezelésekre. Súlyos esetben, krónikus tinnitusnál viszont csak kombinált terápiával lehet eredményt elérni.

Akkor a szerencsésebb lelki alkatú beteg eleve előnyben van?

Igen, de elmondható az is, hogy a fülzúgósok legtöbbje nagyon igyekszik, hogy túltegye magát a problémáján. Ha látja, hogy mi is megpróbálunk segíteni, együttérzünk vele, akkor sokkal többet tudunk tenni. Sajnos még mindig sok kolléga nem hisz abban, hogy segíteni tudunk, ezért nem küldik szakrendelésre a beteget, hanem közlik vele: “tanuljon meg együttélni a fülzúgásával”. Néha olyan súlyos állapotban kerül hozzánk a beteg, hogy már nagyon keveset tudunk tenni. Mindenkinek azt javaslom, aki fülzúgást tapasztal, keresse fel a területileg illetékes szakrendelőt, és járjon utána, mi okozhatja a panaszát.

A magyar betegtársadalomra általában is jellemző, hogy nem mennek el szakorvoshoz.

Annak idején, amikor elkezdtem a munkát a Tinnitus Társasággal, sok beteg jött vidékről és a fővárosból is. Többen megriadtak attól, hogy egy sor kivizsgáláson kellett átesniük, és egyszerűen nem jöttek vissza. Pedig e nélkül nem lehet a megfelelő terápiát megtervezni, a zajgenerátor is csak indokolt esetben adható. Akit viszont igazán zavar a zúgás, az visszajön, és együttműködik az orvossal. Akinek halláskárosodása is van, azt el kell látni jól illesztett hallókészülékkel is, amely befolyásolhatja a tinnitus frekvenciáját, és abban is segít, hogy a beteg a belső hangok helyett inkább a külvilág hangjaira figyelhessen.

Mi volt a legkülönösebb eset a praxisában?

A zajgenerátorhoz kapcsolódóan volt egy nagyon érdekes élményem. Az egyik betegem kétfajta zúgást hallott: egy állandó morajlást, amelyhez a legváratlanabb pillanatokban egy visítás társult. A betegnél súlyos depresszió, álmatlanság alakult ki emiatt, de megkapta a készülékét, és két hét használat után már nem visított a füle, vagyis az egyik hang megszűnt. Az ezt követő pszichológiai kezelés hatására, rendszeres készülékviselés mellett pedig a másik zúgása is minimálisra csökkent. A beteg elmondhatatlanul boldog volt. Ennél nagyobb sikerélmény, azt hiszem, nem kell.

Molnár Anikó

Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a főoldalra ... >>>